Hogyan keletkezik a cseppvíz, kondenzvíz?

Cseppvíz (kondenzvíz) keletkezése (klímaszerelés) amikor egy alacsonyabb hőmérsékletű felülettel párás levegő érintkezik, a pára kicsapódik a levegőből a felületre. Ezzel a jelenséggel a mindennapi életben is találkozhatunk:

  • vasalás közben a hidegebb ablaküvegen,
  • őszi, téli időben az autóban ülve a szélvédőkön,
  • egy forró fürdő közben a tükrön.

Minél hidegebb a felület és páradúsabb a vele érintkező levegő, annál több pára csapódik ki, ami vízcseppekké áll össze és lefolyik.

Ez történik a klímakészülékek működése közben is. A hideg felület a klíma beltéri egységben található lamellás csőkígyó (elpárologtató), vagy fűtés üzemmódban a klíma kültéri egység hátulján elhelyezkedő, hasonló kialakítású részegység (kondenzátor). Az ezeken keresztüláramoltatott levegőből csapódik ki a pára, mely a klímák erre kialakított részében összegyűlik víz formájában és távozik egy csövön.

Ennek a cseppvíznek az elvezetése a klímaszerelés alkalmával nagy figyelmet és sokszor komoly előkészületeket, tervezést igényel.

Klíma beltéri egység cseppvizének elvezetése klímaszerelés alkalmával

Minden esetben arra kell törekednünk a klímaszerelésnél, hogy az elvezetés a legrövidebb, legegyszerűbb úton valósuljon meg. Legjobb, ha segédeszközök nélkül, a klíma beltériben lévő gyűjtőtálca aljától gravitációsan, kis mértékű, de folyamatos lejtéssel oldjuk meg. Ilyenkor a legkisebb a hibalehetőség.

Egy ház építésekor, vagy nagyobb volumenű lakásfelújítás alkalmával – klímakészülékek helyének tudatában – vízvezeték szerelő bevonásával ki lehet építeni a nyomvonalat, amiben a víz a klímakészülék használata során akár a klíma beltéritől, akár a klíma kültéritől közvetlenül a csatornarendszerbe távozik. Ebben az esetben szükségessé válik bűzzáró szifon beépítése (pl.HL-138), ami meggátolja a csatornaszag visszaáramlását.

Amennyiben csak klímakészüléket szereltetünk egyéb munkálatok nélkül, akkor több lehetőség is felmerül a kondenzvíz elvezetésére.

Alap esetben a vízelvezető cső a klímacsövekkel együtt halad a klímakültéri egységig. Miután a csövek a kültéren vannak, helyszíntől függően más és más módon vezethetjük el a cseppvizet.

Klímaszerelés családi házaknál

egyszerűbb a helyzet, ha lehetséges, a falsíktól 40-50 cm-re közvetlenül a kert növényzetére csepegtetjük.

Ha van a közelben esőcsatorna, akkor abba is be lehet kötni, így a kondenzvíz arra folyik el, amerre az esővíz szokott.

Végső esetben, mikor nincs egyszerűbb megoldás, le lehet vezetni és egy megfelelő méretű edényben gyűjthetjük a vizet, melyet később akár növények locsolására is használhatunk. Figyelni kell arra, hogy az edény elég nagy legyen ahhoz, hogy ne kelljen túl gyakran üríteni. Nem lehet a csőben hullám vagy körív és felfelé sem tarthat. A végét nem érheti el a víz szintje. Ha ezek közül bármelyik megtörténik, a víz visszatorlódik a klímabeltériben lévő gyűjtőtálcáig, ami idővel túlcsordul és csepegni, folyni fog a falra és klímakészülék alá.

Klímaszerelés társasházak, panellakások

esetén érdemes a felmérés előtt felkeresni a közös képviselőt, akitől megtudhatjuk, milyen jogszabályok, helyi rendelkezések vonatkoznak a kondenzvíz elvezetésére. Az előzőekben említett lehetőségek ezekre a helyszínekre is megfelelőek lehetnek, de csak, ha engedélyezett, illetve nem zavarja a többi lakó, vagy a járókelők érdekeit.

  • A víz ne csepegjen járdára, ház bejáratához, mások ablakpárkányára vagy másik klímakültéri tetejére, előtetőre.
  • Felsőbb szintek esetében az is gond lehet, hogy ha még engedélyezett is a cseppvíz kivezetése, a szél egyszerűen befújhatja az alsóbb szintek párkányaira.

Ha a kivezetés semmilyen formája nem megengedett, vagy kivitelezhető, akkor sokszor csak a lakáson belüli gyűjtés lehet megoldás. Bár kellemetlenségekkel jár, – figyelni kell a víz szintjét, ürítgetni szükséges, látható helyen elég feltűnő lehet – egyszerű és célravezető. Jó esetben elrejthető egy sarokban, szekrény, virágállvány stb. mögé úgy, hogy hozzáférhető maradjon.

Arra az esetre is van megoldás, ha másra nincs lehetőség, de a benti gyűjtést nem szeretnénk. Ilyenkor felszerelhető egy cseppvíz elpárologtató.

Ebbe belevezetjük a kondenzvizet, a készülék egy merülőforralóhoz hasonlóan gyorsan felforrósodik és elpárologtatja a vizet. Folyamatos áramellátása van, a víz zárja az áramkört. Sajnos ezzel az eszközzel nem túl jók a tapasztalataink. Kevés helyen tud megbízhatóan működni. Drága és nagy a fogyasztása. Az áramkör zárásakor nagy az áramfelvétel, amit sok esetben nem bír el a lakás elektromos hálózata és a biztosítékot lecsapja.

Akkor is van megoldás, ha lefelé nem vezethető a víz, ilyenkor cseppvízszivattyú alkalmazható

Ez leginkább irodákba jó, lakóházakban való alkalmazásuk nem ajánlott. Költséges, zajos, nagy a karbantartás igénye. Ha tönkremegy, azt csak a klímabeltériből mindenhonnan csepegő, falon folyó víz jelzi.

Klíma kültéri egység kondenzvíz elvezetése

A klíma kültéri egység felülete abban az esetben hidegebb, mint a környezete, amikor fűtés üzemmódban használjuk. „Bent fűt, kint hűt”. Ilyenkor a kinti levegőben lévő pára lecsapódik a klíma kültéri lamelláin és az egység alján – mely gyűjtőtálcaként funkcionál – gyűlik össze. A tálca úgy van kialakítva, hogy egy pont felé lejt, ahol egy kivezető „pipa” van elhelyezve. Innen van lehetőség az elvezetésére. A klíma beltéri cseppvizének elvezetésénél felsorolt szempontokat itt is figyelembe kell venni.

Amennyiben nem csak átmeneti időben, hanem egész télen, folyamatos fűtésre használjuk a klímát, az arra megfelelő, gyárilag fűtésre optimalizált klímakészüléket kell vásárolni. A 0°C alatti – akár -10 – -15°C – külső hőmérsékletben való problémamentes működést ezek az egységek garantálják.

Szerkezetileg és szabályzás szintjén is más a kialakításuk, ezen felül a kompresszor és a tálca meg van fűtve valamilyen módon, általában elektromos fűtőszállal. A kompresszor fűtésére a kenőolaj folyékonyan tartására van szükség. A tálca fűtése azért kell, hogy a kicsapódó pára víz alakban folyadék maradjon és ne fagyjon meg. Ha ez előfordulna, a jég egyre magasabbra hízhat, ami nem megfelelő működéshez, rosszabb esetben szerkezeti sérüléshez vezethet.

A klíma kültérit érdemes olyan helyre tervezni, ahol szabadon csepeghet elvezetés nélkül, még akkor is, ha odafagy alá a víz. Ha ez nem megoldható és elvezetésre kerül a sor, akkor a teljes szakaszon utólag meg kell fűteni az elvezető vízcsövet. Tudni kell, hogy minden méter fűtőszál 30-40 Watt fogyasztást generál óránként.

Azt a klímát válasszuk, ami az adott körülményekhez és használatra VALÓ!

Sok cég bevállalja – véleményünk szerint nem megfelelő módon –, hogy „márkásabb” klímakészülék alapmodelljét ajánlja fűtésre, utólagos, úgymond téliesítéssel. Ez azt jelenti, hogy a kültérit szétszedik, beleraknak egy fűtőszálat, melyet egy sima termosztát vezérel. Általában csak a tálcára, a kompresszorra nem is kerül.

Mint megannyi elektronikai cikk bizonyítja, sokszor jobban jár az ember, ha vesz egy olcsóbb gyártótól egy felső kategóriás, jelen esetben pl. fűtésre optimalizált készüléket, mint egy nagyobb nevű márka alapmodelljét átalakítva.

Összefoglalva

  • Tájékozódjunk a helyi szabályzásokról
  • Tartsuk szem előtt mások érdekeit is

Beltéri:

  • Falon belül csatornahálózatba bekötve (vízszerelő, szifon)
  • Kivezetve a kültérre és ott:
  • szabadon a kertbe
  • esőcsatornába
  • edénybe gyűjtve
  • párologtatva

  • cseppvíz szivattyú segítségével felfelé is akár

Kültéri: csak, ha használjuk fűtésben!

  • a beltérihez hasonló módokon
  • téli folyamatos fűtésre arra optimalizált készüléket vegyünk
  • elvezetés teljes hosszának fűtése is szükséges lehet

Kérje ingyenes ajánlatunkat!

Cégünk rendelkezik a szükséges szakképesítésekkel (Hűtő-,Klíma-Hőszivattyú- és Légtechnika berendezés-szerelő ), valamint a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság által kiadott F-Gáz engedélyekkel, valamint szerepelünk a központi nyilvántartásukban. Klímaszerelés és karbantartás.

Iratkozzon fel hírlevelünkre és 10.000 Ft kedvezményt adunk az első klíma megrendelésből!